Soul Exodus
Soul Exodus

Megosztom

Bővebben a filmről

színes, magyar zenés dokumentumfilm
magyar és angol nyelven, magyar felirattal

Rendezte: Bereczki Csaba |
Író: Bereczki Csaba | Gyártási idő: 2016 |

Bereczki Csaba Soul Exodus című új, egészestés, zenés dokumentumfilmjének középpontjában a The Brothers Nazaroff hagyományos klezmerzenét játszó alkalmi formáció tagjai állnak. A dokumentumfilmben az amerikai születésű zenészek – Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen, Jake Shulman-Ment – a klezmeren keresztül keresik gyökereiket, önmagukat, zsidó identitásukat. A Soul Exodus szereplői egyfajta fordított exodusként kelnek útra: hajóval utaznak nyugatról keletre, Montrealból New York, Párizs, Berlin, Budapest, Nagyvárad érintésével jutnak el Besszarábiába, Moldovába.

„A klezmer a 19. században, Oroszországban jött létre az akkori haszid zsidó közösségekben, de a pogromok és a holokauszt következtében Európából szinte teljesen eltűnt. Amerikában éledt újjá a hetvenes években, majd szivárgott vissza Kelet-Európába. Ez adta az ötletet a filmhez: klezmerzenészekkel együtt járjuk végig mi is a zene útját, de visszafelé, fordított exodusként.” – idézi a kezdeteket a film rendezője.

Bereczki legújabb alkotásával a korábbi zenés dokumentumfilmjével – Életek éneke (2008) – megkezdett sorozatát folytatja, amelyben nemcsak a zenész, a hangszer és a zene közötti kapcsolódásokat kutatja és ábrázolja, hanem a zenén keresztül a lélek mélységébe hatol. Míg az Életek éneke fókuszában a tradicionális erdélyi népzene áll, a Soul Exodus a zsidó identitás világába kalauzol: a rendező nemcsak fizikailag és zeneileg dokumentálja az állomásokat, de a lélek utazását is megmutatja.

A Soul Exodus összetett, zenés roadmovie, lelki utazás önmagunkba, önmagunkért. Fő célja az identitás keresése és megfogalmazása, amely ma – egyéni és társadalmi szinten is – különösen aktuális, húsbavágóan érinti és foglalkoztatja az egész világot. „Az volt a célom, hogy a film jókedvűen, nyíltan, tabuk nélkül, természetesen beszéljen a zsidóságról, az identitásról, a világról. Úgy, ahogy mindenről kéne beszélnünk, ha nem félnénk, ha elég bátrak és szabadok lennénk, ha valóban tisztában lennénk az identitásunkkal.” – mondja Bereczki Csaba.