Utolsó Adás (55p),

1956 nyarán Magyarországon nyomasztó a szovjet elnyomás. A rádióból ömlik a propaganda, ezen a forró nyári napon is. De ma egy pillanatra elnémul és Elvis Presley rock and roll nótája szólal meg. Az ország lefagy.
A lázadó rádióamatőr sokáig nem élvezheti a sikeres szabotázst, mert bemérik és eljönnek érte.
A veréstől tolószékbe kerül és a szociális foglalkoztatóban éli tovább az életét. Az államvédelem azonban itt sem hagyja békén, titokzatos helyre szállítják a vasfüggönyhöz. Eltitkolt rádiózavaró állomásra kerül ahol nyugati adásokat elemeznek és zavarnak. A rádióamatőrt Itt éri a forradalom, ami miatt az elvtársak és a kollektíva percek alatt köddé válik és így egyedül marad. Az épületen túl drótkerítés és 1 millió akna van, amivel egy mozgássérült aligha birkózhat meg. Újraéleszti a lekapcsolt műszereket és rádión igyekszik nyugattól segítséget kérni. Így ismerkedik meg egy amerikai telefonos kisasszonnyal a bécsi nagykövetségről.
A kezdeti fagyos viszonyon nem segítenek a nyelvi nehézségek, sem a hivatalos amerikai álláspont. De a fiatalok beszélgetése kezd elmélyülni, holott ez a nőnek tilos, ám valahol mindketten tudják, hogy soha nem találkozhatnak.

Rendező: Kovács Patrik
Női főszereplő: Dobos Kata
Férfi főszereplő: Héger Tibor,Olláry István
Forgatókönyv: Kovács Patrick

Stáb: Mitrov Gabriella, Farkas Péter, Farkas László, Császár Márta

Árulók (59p)

Az V. kerületi Sas utca 1951 és 1990 között Alekszej Guszev kapitány nevét viselte. Guszev az utca sarkán kiállított – és szintén 1990-ben eltávolított - emléktábla tanúsága szerint „népünk 1848-49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló” katona volt, aki hat társával együtt „mártírhalált halt.”

Nyíregyházán a Huszártelep városrész évitizedekig viselte Guszev kapitány nevét. Illyés Gyula a Fáklyaláng, Fejtő Ferenc A forradalom fővárosa, Fogarasi Béla pedig a Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című művében állít emléket Guszev orosz tüzérszázadosnak, akit 1849-ben Minszkben kivégeztek, mert aktív propagandát folytatott a cári hadseregen belül a magyar felkelők mellett.

1948-ban a kisgazda kormány kezdeményezésére küldöttség utazott Minszkbe, hogy a hős Guszev kapitány földi maradványait a centenáriumi ünnepségekre Magyarországra hozza. A küldöttség azonban dolgavégezetlenül tért haza. Nem találtak sem hamvakat, sem leszármazottakat, sem levéltári iratokat. Nem is találhattak. Ugyanis Guszev kapitány nem létezett.

Guszev kapitányt az az Illés Béla író találta ki, aki emigrálva előbb Kun Béla titkára, majd a felszabadító szovjet hadsereg lapjának, az Új Szónak a főszerkesztője lett. Illés, ez a rejtői kalandor, aki saját bevallása szerint „minden írásával egy-egy konkrét harci feladat megoldását igyekezett elősegíteni”, 1944/45 fordulóján azzal szembesült, hogy a magyar nép nem fogadja osztatlan örömmel a rabló, erőszakoskodó szovjet katonákat

Rendező: Fazakas Péter
Női főszereplő: Sztarenki Dóra,Kassai Ilona,Döbrösi Laura
Férfi főszereplő: Klem viktor,Hegedűs D. Géza,Alexander Kryzhanivskyi,Balogh András,Takátsy Péter
Forgatókönyv: Köbli Norbert

Stáb: Producer: Lajos Tamás Operatőr: Nagy András H.S.C. Vágó: Politzer Péter Látványtervező: Valcz Gábor Hangmérnök: Madaras Attila Gyártásvezető: Szabó László Zene: Parádi Gergely Rendezőasszisztens: Kopek Donát Fővilágosító: Simon József Berendező: Horváth Zoltán Építész: Herjeczki Máté Jelmeztervező: Kemenesi Tünde Maszkmester: Hortobágyi Ernella Smink: Gerő Szandra Főcím és filmplakát: Frank Rizzo