Bővebben a filmről
Apa és lánya gyermekszobákban élik életüket, az egyik a kislány saját, a másik pedig az apa rendezésében készülő Pinocchió meséjének varázslatos világa. A férfi mesél a lányának a munkájáról, miközben meghallgatja és figyeli a kislányt, akivel komolyan, egyértelműen, tisztelettel beszél, ahogyan nem is egy felnőttel, hanem egy érett személyiséggel szokás. A kislány bejár az apja filmjének forgatására, ahol lüktet az élet, amely tele van zajjal, emberséggel, munkával, nehézségekkel, lelkesedéssel, varázslattal és verejtékkel. A kislányt pedig magával ragadja ez a világ.
A gyermekből fiatal lány lesz és a kettejük közötti meghitt kapcsolat varázsa szertefoszlik. Ezt a lány is megérzi és megérti, hogy a gyermekkor már nem hozható vissza. Mindezt apja tekintete is tükrözi. Úgy gondolja, hogy soha nem lesz olyan, mint az apja és nem is akar olyanná válni. A lány drogozik, de megpróbál úgy tenni, mintha nem lenne semmi baj. Az apa először védtelennek érzi magát, aztán úgy dönt, hogy nem huny szemet a lánya problémái felett, hanem szembenéz a helyzettel, kitart mellette és magával viszi Párizsba.
díjak és fesztiválok
Chicago International Film Festival 2024: Spotlight
Cinemed - Festival Cinema Mediterranéen Montpellier 2024: Soirée d'ouverture
La Biennale di Venezia 2024: Fuori Concorso - Premio Francesco Pasinetti Miglior attrice (Romana Maggiora Vergano)
Un padre e sua figlia abitano le stanze dell’infanzia: l’infanzia di lei e l’infanzia magica del racconto di Pinocchio, il film al quale sta lavorando lui. Il padre racconta alla figlia del suo lavoro e la ascolta, la osserva, le parla con serietà, compostezza, rispetto, come si parlerebbe non a un’adulta ma a una persona intera sì, la persona che è una bambina.
La bambina visita i set del padre, in cui pulsa la vita, il chiasso, l’umanità, il lavoro, l’affanno, l’infatuazione, la magia e il sudore. E lei si perde in quei mondi. La figlia diventa una ragazza, l’incanto di quel limbo tra loro svanisce, la figlia lo sente, capisce che la rottura con l’infanzia è irreparabile. Lo capisce da come il padre la guarda. Pensa che non sarà mai alla sua altezza e precipita apposta per non esserlo davvero. La figlia si droga e continua a tornare a casa cercando di fare finta di niente. Il padre all’inizio è disarmato, poi prende posizione e decide che non farà finta di niente. Smaschera la figlia, si affaccia su quell’abisso, con poche parole e molta presenza la porta via con sé, a Parigi.
premi e festival
Chicago International Film Festival 2024: Spotlight
Cinemed - Festival Cinema Mediterranéen Montpellier 2024: Soirée d'ouverture
La Biennale di Venezia 2024: Fuori Concorso - Premio Francesco Pasinetti Miglior attrice (Romana Maggiora Vergano)